Személyigazolvány
Egy személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal minden polgár köteles rendelkezni, és azt magánál tartani. Személyazonosításra alkalmas okmány a személyazonosító igazolvány, az útlevél és a kártyaformátumú, 2001. január 1-je után kiállított jogosítvány.
Ki veheti igénybe?
Egy személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal minden polgár köteles rendelkezni, és azt magánál tartani. Személyazonosításra alkalmas okmány
a személyazonosító igazolvány,
az útlevél és
a kártyaformátumú, 2001. január 1-je után kiállított jogosítvány.
Eljárás tárgya:
A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező - kivéve a törvényben meghatározott alábbi eseteket, valamint a kérelem elektronikus úton történő előterjesztése esetén - személyesen jár el.
A cselekvőképtelen kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de a személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül.
A kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.
A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő - személyes megjelenést mellőzve - kérelmezheti a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél is. A kérelmet a születés anyakönyvi bejelentésére irányadó szabályok alapján az anyakönyvi bejelentéssel egyidejűleg kell továbbítani.
A kérelemnyomtatványt az anyakönyvvezető továbbítja a születés helye szerint illetékes járási hivatalnak.
A személyazonosító igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a kérelmezőről a járási hivatal, illetve a közreműködő idegenrendészeti hatóság, illetve a közreműködő menekültügyi hatóság arcképmás felvételt készít. Kivételesen - ha az arcképmás felvétel nem készíthető el - csatolni kell egy darab igazolványképet.
A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - a járási hivatal "írásképtelen" bejegyzéssel tünteti fel.
A kérelmezőnek - cselekvőképtelen kérelmező esetén a szülőnek (törvényes képviselőnek) - a kérelem ellenőrzését és az adatok valódiságát aláírásával kell igazolnia.
A személyes megjelenésében - egészségügyi okból - akadályozott és a 14 éven aluli kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki a kérelmet haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek (okmányirodának).
A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a körzetközponti jegyző (okmányiroda), illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala jár el.
A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a törvényes képviselő - személyes megjelenést mellőzve - kérelmezheti a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél is. A kérelmet a születés anyakönyvi bejelentésére irányadó szabályok alapján az anyakönyvi bejelentéssel egyidejűleg kell továbbítani.
A kérelemnyomtatványt az anyakönyvvezető továbbítja a születés helye szerint illetékes járási hivatalnak.
Szükséges dokumentumok:
Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, azt a kérelemhez be kell mutatnia.
Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, illetve ha a menekült vagy az oltalmazott jogállású kérelmező az útlevélen kívül más, személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző évben sem rendelkezett ilyen érvényes okmánnyal, a kérelmezőnek a kérelemhez be kell mutatnia:
a jogszabályban foglalt kivétellel a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát,
doktori cím viselésére irányuló szándék esetén a doktori cím viselésére jogosító okiratot, külföldön szerzett doktori cím esetén az annak honosítását tanúsító okiratot,
a magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatért magyar állampolgár esetén a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmező esetében a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
Az okmányirodák az ügyintézés megkönnyítése érdekében a személyazonosító igazolvány igénylésekor általában minden esetben kérik a lakcímkártyát is.
Az új személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a meglévő személyazonosító igazolványt le kell adni az okmányirodán.
A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy részére a törvényes képviselője kérhet személyazonosító igazolványt. Az okmányirodában a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személynek is meg kell jelennie. A törvényes képviselőnek a kérelemhez be kell mutatnia a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot és a törvényes képviseleti jogosultságát igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, továbbá a saját személyazonosságát igazoló okmányt.
A nemzetiséghez tartozó polgár családi és utónevét a személyazonosító igazolványba az anyakönyvi okiratban feltüntetett mindkét nyelven be kell jegyezni.
Lásd bővebben:
http://www.okmanyirodak.hu/hu/szig